- Megmondanád nekem, hogy mi a fenét csinálsz odabent, Bogi?Én a helyedben sietnék, ha el akarjuk érni a vonatot - kiabáltam be húgomnak az állomás mosdójának ajtaján keresztül.
- Már itt is vagyok, nem kell ordítoznod - mosolygott rám frissen kisminkelt arccal.
Szinte biztos voltam benne, hogy a külsejével foglalatoskodik, mivel az utóbbi időben rettentően hiú nőszemély lett, de én akkor is szeretem, hiszen mindig a kishúgom marad.
Bogi egy pillantást vetett a karórájára, és megdöbbenve vette észre, hogy valóban nem túlzok, mivel már csak szűk 10 percünk maradt, hogy felszálljunk a Münchenbe tartó vonatra.Végül éppen csak egy hajszál választott el attól, hogy lekéssük a szerelvényt.
A vonaton kis kutakodás után megtaláltuk a fülkénket és kényelmesen elfoglaltuk helyeinket.Rajtunk kívül egy kedves házaspár utazott a kislányával ebben a bokszban.
- Szeretnék bocsánatot kérni amiatt, hogy annyit pepecseltem a mosdóban.Azt hittem, hogy több a rendelkezésünkre álló idő - szólt hozzám a legellenállhatatlanabb kiskutya-tekintetével.
- Fátylat rá, nem fogunk egy ilyen kis apróságon órákig veszekedni.Inkább tervezzük el, hogy az álláskeresés után hol fogunk először szórakozni.Szerintem sejted, hogy én először hol szeretném kiengedni a fáradt gőzt: természetesen egy Bayern München meccsen!Remélem te is elkísérsz majd!
- Te megőrültél?Tudod, hogy mennyire vagyok oda én a fociért, semennyire!Nem tudom, hogy nő létedre mit eszel azokon az önelégült figurákon.Egyébként máshova bármikor elkísérlek, de ezt sohase kérd tőlem.A kérdésedre válaszolva: egyenlőre még nem tudom, hogy hova megyek majd el, de valószínűleg úgyis egy diszkóban kötök majd ki.
A szülővárosunkba tartó úton még rengeteget beszéltünk különféle témákról, de én kedvenc könyvem olvasására, az Elfújta a szélre is szakítottam időt.Olyannyira belemerültem a történetbe, hogy szinte alig vettem észre, hogy megérkeztünk Münchenbe.Megvártuk míg megkapjuk a poggyászainkat és azonnal siettünk az előre elintézett szerény bérelt lakásunkba.Lepakoltuk a cuccainkat és egy gyors tusolás, valamint rövid vacsora után azonnal álomra hajtottuk a fejünket.Hála a jó égnek sikerült egy két szobás lakhelyet találnunk, így mindkettőnknek meglesz a privát magánélete.
Másnap reggel nyolckor fáradtan másztam ki az ágyból.Biztos vagyok benne, hogy úgy nézhettem ki, mint egy zombi.A konyhában csodálkozva láttam, hogy húgom már frissen, fitten készíti a reggelit.
- Sokat tesz a reggeli testmozgás.Te is kipróbálhatnád egyszer - szólt hozzám mosolyogva.
- Lehetséges, hogy megfontolom.Most azonban azt hiszem, meglátogatom a fürdőszobát.
A mosdóból folyó hideg vízzel megcsutakoltam az arcomat, ami rögtön ébresztő hatással volt rám.Azután a nálam megszokott szerény módon kisminkeltem magam.A tükörbe visszanézve rögtön élettel telibbnek tűnt az ábrázatom.
- Na, hol az a rántotta, amit készített az én drága húgocskám? - léptem ki boldogan a fürdőszobából.
- Tessék, remélem ízleni fog.Tettem mellé sült szalonnát is, ahogy szereted - válaszolta Bogi.
- Aranyos vagy!Köszönöm szépen!Egyébként nézegetted már az állásajánlatos hirdetéseket?
- Éppen erről akartam beszélni veled - és már nyújtotta is felém az újságot.- Nem fogod elhinni, de az Säbeneren lévő Bayern Fanshopba elárusítót keresnek.Holnap lesz az állásinterjú.Úgy gondoltam, amíg nem találsz jobbat, ez is megfelelne, vagy netán tévedtem?
- Már hogyne felelne meg?Lehetséges, hogy így találkozhatok a kedvenceimmel.Magadnak nem találtál valami érdemlegeset?
- Van itt egy recepciós állás az egyik szállodában.Talán oda elmegyek a holnapi állásinterjúra.
- Akkor holnap mindketten nagy nap elé nézünk.
- Hát, remélem, hogy mindketten sikeresen zárjuk a holnapi napot.
